Fakopáncs címlapsztori
Egy nagyon szép napsütéses kora reggelen, a hűs dunai természetes élmény nekivágni egy vizi felfedezésnek. A Duna közepén haladva olyan teljesen új nézőpontból figyelhetőek meg a Dunakanyar látnivalói, amely mindenkit csodálattal tölt el. A picik legtöbbször lenyűgözve figyelik a hajókat éppúgy, mint az egyenruhás személyzetet. A hajóra lépve úgy képzelik, mintha egy új világba csöppentek volna, minden dologra kíváncsiak és felszabadultan járják körbe az eddig csak könyvekben látott vizi járművet. Általában olyan kapitánnyal kirándulnak, akik "számtalan" vizi megtörtént esetet tudnak. legénysséget nincs mód a kiránduláshoz választani, ezért szerencsés az, akinek sikerül sokat látott hajósok elmondásait végighallgatni. Vannak, akik kicifrázva képesek sztorikat mesélni akár órákon át, de nem mindegyik ilyen kommunikatív. többsége nem csak a Duna belföldi szakaszán hajóztak, hanem a folyó teljes egészén, így valóban minden hullámhoz, vagy part menti fához van egy-egy történetük, tudósít a Fakopáncs Kirándulás során előírás szerint nem lehet akadályozni a hajóskapitányt kérdésekkel, de a hajó kikötése után minden érdeklődés meghallgatására lehetőség nyílik. Milyen féle hajóra invitálják az általános iskolásokat és a középiskolásokat? Az sulisok legtöbbje a kirándulóhajóinkat kedveli. Főleg azért, mert a a legkedvezőbb árú, e mellet, mert suli túrák esetén, amikor a Dunakanyar valamelyik településére igyekeznek utazni, a menetrendi hajókat is zömében ezek a hajók végzik. Ez a féle hajó minden szempontból megfelelő osztálykirándulások számára, mivel van védett és részben nyitott fedélzete is. Kirándulóhajóink egytől egyig valamelyik Duna menti település nevét kapta (pl.: Visegrád). Ezeken a 38 méter hosszú járműveken több mint 230 kiránduló fér el, utazósebességük: 19-23 km/h. Annak a tanárnak, aki egy hajó szélén pihenve már figyelemmel követte, ahogy a hajó orra vágja a Duna vizét, lehet, hogy nem tud újat aki még nem volt hajón soha, azt milyen szöveggel csalogatná a járműre? A hajók viszonylagos tötymörgése miatt az ember óhatatlanul belemerül a környezet egyedüliségébe, meglesheti a Duna faunáját mentén a növényeket, a folyóvíz játékát. Szinte elröpül a hajózással töltött percek és az ember mindig visszamenne a hajó fedélzetére.