Cikk-Cakk Hírszőnyeg

Növényvédőszer az ívóvízben és vízbázisokban
Vízbázisok

Növényvédő szer a természetes vízbázisokban

A vezetékes ivóvíz, a felszíni vizek, és az ivóvízbázisok 53 százalékában találtak növényvédő szer származékokat – derült ki az Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének jelentéséből.

A legutóbb kirobbant növényvédő szerekkel szennyezett zöldség-botrányok sokak figyelmét felhívta a növényvédőszerekkel kapcsolatos problémákra. Azt viszont kevesen tudják, hogy a növényvédőszerek a természetes vizekbe jutva több év alatt bomlanak csak le, így könnyen bekerülnek az ivóvízbe is, mivel a hazánkban alkalmazott víztisztítási technológiák nem alkalmasak a növényvédőszer származékok kiszűrésére.

Sajnos hazánk engedélyt kapott olyan – az EU-ban már betiltott – növényvédőszerek pl. az atrazin használatára, melyek bizonyítottan rákkeltő hatásúak.

Az eredeti cikk a Lélegzet-ben jelent meg,

Az ivóvíz klórozása során keletkező melléktermékek súlyosan veszélyeztethetik az újszülöttek egészségét, ha a kismama ezt egy bizonyos mennyiség felett fogyasztja - állítja egy átfogó brit tanulmány, amely a maga nemében az első volt a világon. A szakértő szerint Magyarország sok területén is fennáll ez a kockázat, mert a káros anyagok koncentrációja meghaladja azt az értéket, ami Nagy-Britanniában veszélyesnek bizonyult.
Veszély az ivóvízben?

A klórozott vízben keletkező mellléktermékek, az úgynevezett trihalometán vegyületek által okozott lehetséges súlyos egészségügyi következményekre a Birminghami Egyetem szakemberei hívták fel a figyelmet a közelmúltban, miután közel 400 000 kisgyermek egészségügyi adatait elemezték tanulmányukban. Megállapították, hogy azok az állapotos asszonyok, akik olyan helyen élnek, ahol túlzottan klórozzák a vizet, nagy veszélynek teszik ki a gyermeküket, ha naponta minimum két liter csapvizet isznak. Azokon a területeken, ahol a trihalometán-vegyületek átlagos koncentrációja tartósan meghaladta a 20 mikrogramm/liter értéket az ivóvízben, 60%-kal nőtt a veszélye annak, hogy a kisbaba lyukas szívvel születik, és 50%-kal annak, hogy farkastorokkal vagy az agy fejlődését érintő rendellenességgel jön a világra. Becslések szerint Nagy Britanniában majdnem minden hatodik háztartásban ilyen magas a trihalometán vegyületek szintje.

Milyenek az itthoni értékek?

Mi a helyzet Magyarországon, ahol a lakosság zöme csapvizet iszik, ráadásul ebben a hőségben a napi két liternél is többet ajánlanak a szakemberek? Hazánkban az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határértékeknek megfelelően tartalmazhatja a vezetékes víz a klórt és annak különböző szerves származékait - mondta kérdésünkre Dr. Borsányi Mátyás, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztályának vezetője. A szakember elmondta: a brit tanulmányban említett trihalometán vegyületek megengedett határértéke az Unióban a vizsgálatban elváltozásokat okozó mennyiségnek ötszöröse (azaz 100 mikrogramm/liter), míg Magyarországon is a veszélyesnek talált érték 2,5-szerese (50 mikrogramm/liter).

"Hazánkban azokon a területeken, ahol felszíni vízből nyerik a szolgáltatók az ivóvizet, illetve nagyobbb mértékű vízfertőtlenítésre van szükség - ide tartozik a főváros és környéke, a Balaton térsége, valamint egyes dél-alföldi városok -, ott a határérétéket nem, de a brit tanulmányban említett káros egészségügyi következményekkel járó trihalometán-szintet folyamatosan meghaladják az átlagosan mért adatok" - mondta a szakértő.

A vízszolgáltató más adatokról tud

Sebőkné Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályvezetője viszontszerint a vállalat által használt klórozási szint mellett az összes trihalometán-származék átlagos mennyisége a budapesti fogyasztói pontokon 2007-ben csupán 14,8 mikrogramm/liter volt, míg ebben az évben eddig átlagosan 18,2 mikrogramm/liter, így a tanulmányban említett kritikus, egészségkárosító hatást okozó értéket nem éri el.

Jobb, ha óvatosak vagyunk

Amíg kiderül, melyik szakembernek van igaza, jobb, ha figyelünk erre a kockázatra. Dr. Borsányi Mátyás szerint a terhes anyák, a daganatos betegek, az idősek és a kisgyermekek esetében feltétlenül ajánlott érdeklődni a helyi vízsszolgáltatónál a vízminőségi adatokról - így a trihalometánok koncentrációjáról - is. Amennyiben ez az érték meghaladja a tanulmányban említett 20 mikrogramm/liter értéket, akkor javasolt a víz fogyasztás előtti felforralása. A trihalometánok ugyanis rendkívül illékony vegyületek - a forralás során gyorsan lebomlanak -, így egészségkárosító hatásuk sem érvényesül.

Hormon a csapvízben?
A gyógyszerszármazékokra nem hat a tisztítás
Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen - az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga - kerül a természetes vízfolyásokba. Emellett női nemi hormonok és fájdalomcsillapítók maradványai úsznak le a folyón. A jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák egyike sem alkalmas a kis koncentrációjú gyógyszermaradványok kiszűrésére.
Új kérdések, melyekre mé...
Új kérdések, melyekre még nincs válasz. Egyelõre ihatunk
Reviczky Zsolt

Ismert, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nagy része a vizelettel eltávozik. A gyógyszerszármazékok természetbe kerülése külföldön már 10 éve napirenden van, ugyanis amikor nagy érzékenységű műszerekkel vizsgálták a szennyvíztelepekről kikerülő vizek minőségét, kiderült, hogy a gyógyszerszármazékok nem tűnnek el a szennyvízkezelés során. "Magyarországon azonban viszonylag új a téma, mivel hazánkban csak a mostanában beszerzett műszerekkel tudják kimutatni a vizekben egészen kis koncentrációban előforduló gyógyszerszármazékokat" - nyilatkozta lapunknak Varga Margit, az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének docense.

Sőt, a külföldön elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok valószínűsítik, hogy az élővizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, hormonok hatással lehetnek a vízben élő szervezetekre, a táplálékláncra, befolyásolva az ökológiai egyensúlyt. Az antibiotikumok maradványai befolyásolhatják a baktériumok szaporodását, a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumfajok elterjedését idézhetik elő. Bizonyos hormonkészítmények - a fogamzásgátlók lebomlásából származó női nemi hormonok - hatására csökken a hím halak aránya a nőstényekhez képest, s megváltozik a békák szaporodása is. Ha kevesebb az ebihal - egy sor más állat tápláléka - ez megzavarhatja a táplálkozási láncot.

Ezek ismeretében felmerül, vajon degenerációkat, mutációkat okoznak-e ezek a kémiai anyagok? Ennek a kis koncentráció miatt igen csekély a valószínűsége, de a kérdés megnyugtató megválaszolásához a kutatók még nem rendelkeznek adatokkal. Felvetődik, hogy miért nem bontják le a szennyvíztisztításban aktív baktériumok a gyógyszerhatóanyagokat is? Az erre képes mikróbák a kis koncentráció miatt nem tudnak elszaporodni - válaszolta a kutató.

A magyarországi élő- és talajvizek gyógyszerszennyezettsége kiterjedt kutatások hiányában jelenleg csak becsülhető. Az ELTE kutatói, Záray Gyula professzor vezetésével az értékesített gyógyszermennyiség alapján számolták ki a valószínűsíthető mértéket. Az ebből származó eredmények alapján a szennyezettség összevethető a németországi adatokkal - különösen a Berlin környékére jellemző elszomorító mértékkel. Az ottani szennyvíztisztító telepek ugyanis nem bírják maradéktalanul kiszolgálni az ott élő lakosságot - hasonlóan Budapesthez, ahol a szennyvíz 55 százaléka máig tisztítatlanul folyik a Dunába.

A problémát a leghatékonyabban a gyógyszervegyészek oldhatnák meg, amihez persze ösztönözni kellene a gyógyszeripart. Ehhez olyan jogszabály kellene, amely előírná, hogy csak biológiailag lebontható hatóanyagokat tartalmazó - gyógyszerek kerülhessenek forgalomba. Ez a feltétel a gyógyszervegyészek számára nem nagy probléma, de ez eddig nem volt szempont.

Egy másik lehetőség a gyógyszerhatóanyagok kiszűrése a szennyvíztisztítás hatásfokának növelésével. Erre kémiai és mikrobiológiai módszerek adódnak. A kémiai lényege, hogy ózonnal, vagy hidrogén-peroxiddal kezelik a szennyvizet. Egyes országokban az UV-fénnyel való besugárzás lehetőségét vizsgálják abban a reményben, hogy ezzel is elősegítik a lebomlást. Ezek a kísérletek laboratóriumi fázisban vannak. A kémikusok valamilyen hordozófelület kialakításán is gondolkoznak, amelyen a gyógyszerhatóanyag feldúsul, így a megfelelő baktériumok a nagyobb koncentráció miatt ott elszaporodnak. Az ELTE-n még csak most indulnak az ilyen irányú vizsgálatok - nyilatkozta a kutató. Harmadik, egyelőre elvi lehetőség lehetne a szennyvíz szelektív gyűjtése.

Főleg a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok, és a hormonkészítmények terhelik a környezetet. A világon a természetes vízfolyásokban eddig körülbelül 20 féle gyulladáscsökkentőt találtak, és ezekből nyolcat már csapvízben is kimutattak. Ennek ellenére az ivóvíz-szolgáltatók laboratóriumai a gyógyszermaradványok jelenlétét ma még nem vizsgálják. Míg a mélyről jövő vizeknél a legkisebb a gyógyszermaradványok előfordulási valószínűsége, addig a parti szűrésű kutak (ilyen Budapest ivóvízbázisának zöme) már sokkal nagyobb veszélyben vannak. A kutató szerint a szennyezettség még sehol sem olyan mértékű, hogy ne lehetne nyugodt lelkiismerettel meginni az ivóvizet. Most azt kell elérni, hogy a jövőben se legyen kitéve emiatt veszélynek senki.

http://viztisztito-nagyker.hu