Cikk-Cakk Hírszőnyeg

Mi a teendő, ha a károkozó gépjárművet nem a tulajdonos/üzemben tartó vezette?

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőre a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tűntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

Mi a teendő akkor, ha a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt?

Amennyiben a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt, a károsultnak a káreseményről – a szerződésben meghatározott feltételektől függően – tájékoztatnia kell az érintett hitelintézetet. A jármű üzembentartója részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Erről, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb dokumentumokról az adott cég ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

Mit jelent az avulás?

Az avulás a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt „avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző állapotot kell helyreállítani.

Mit jelent az értékcsökkenés?

Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.

Térítésének feltételei a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél a következők:

a károsult gépjármű kora nem haladhatja meg az 5 évet,
futásteljesítménye szintén nem haladhatja meg a kategóriára érvényes 5 éves átlagos futásteljesítményt,
valamint a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem.
Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosító társaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei biztosító társaságonként eltérőek lehetnek.

Mit jelent a totálkár?

Totálkárról egyrészt akkor beszélünk, ha az autót azért nem érdemes megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege (ez az ún. gazdasági totálkár), valamint ha a jármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan (ún. műszaki totálkár).

Totálkár esetében tehát a kárszámítás nem a javítás költségein alapul, hanem a jármű káridőponti értékéből vonják le az értékesíthető roncs becsült értékét, és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege.

A tulajdonos döntése szerint a totálkárt szenvedett gépjármű is megjavíttatható, de ilyenkor a javítás költségei a károkozóra, illetve biztosítójára nem terhelhetők tovább.

A biztosítókat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény egyetlen esetben kötelezi a közlekedési hatóság értesítésére a totálkárossá nyilvánított gépjárművekről, nevezetesen, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítélik meg, hogy a gépjármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető. Ez a gyakorlatban lényegében csak a teljes mértékben roncsolt vagy elégett gépjárműveket érinti, vagy az olyan motorkerékpárt, amelynek váza cserére szorul. Az ilyen esetet egyébként a tulajdonosnak is kötelessége a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni.

A súlyosan sérült, és az előző bekezdés alapján bejelentett gépjárművek további kezelését a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozza.

Mi a roncsérték? Átveszi-e a roncsot a biztosító?

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető.

Milyen dokumentumok szükségesek a gépjármű kárszakértői szemléjéhez?

A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra (kék-sárga), vagy rendőrségi igazolásra.

A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

Hol történik a szemle?

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet.

Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

Mi történik a sérült gépjármű szemléjén?

A szemlére kiérkező szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét.

Ezek után rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez illetve mely korábbi sérülések nem hozhatók azzal összefüggésbe.

A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét illetve a gépjárművön található sérüléseket. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy másolati példánya az ügyfelet illeti.

Kinek kell jelen lenni a gépjármű szemléjekor?

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.

Mi a „számlás” kárrendezés?

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke valamint a munkadíj különbözet.

Mit jelent a „megállapodásos” kárrendezés?

Ebben az esetben a biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben a biztosító számla nélkül is megtéríti az általa kalkulált nettó javítási költséget.

Mi a pótszemle, mikor van szükség pótszemlére?

A pótszemle során a kárszakértő az alap-kárfelvételkor nem látható, nem rögzített sérüléseket azonosítja és dokumentálja. Minden olyan esetben szükséges pótszemlét kérni a kárt rendező biztosító társaságtól, mikor olyan sérüléssel találkozunk, amely kapcsolatba hozható az adott káreseménnyel, de az nem szerepel az alap-kárfelvételi jegyzőkönyvben.

Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben nem állapítható meg a balesettel összefüggésben keletkezett sérülések nagysága, így a kár mértéke pontosan nem megállapítható. Kivételt képez a további állagromlás elkerülése (betört oldalüveg, nem zárható ajtó) érdekében végzett gyors javítás, amikor nincs lehetőség zárt helyen történő tárolásra.

Mi az általános eljárás bérgépkocsi-igény esetén?

A bérgépkocsi a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).

Mi a teendő, ha valaki megsérül a baleset során?

Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefonos útmutatását követve.

Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.

Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.

Fontos, hogy a sérült minden iratot, számlát őrizzen meg, amely az ellátásával, kezelésével, a felmerülő többletköltségekkel kapcsolatos.

Mi a teendő, ha ruházat, szemüveg, vagy egyéb tárgy ment tönkre a baleset következtében?

Az ilyen, ún. dologi károk esetén a következő szempontokra érdemes figyelemmel lenni:

Amennyiben a tárgyak tulajdonosa a sérült gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, a kárbejelentés során a kárbejelentőlapon való felsorolással, de legkésőbb a gépjármű szakértői kárfelvétele során jelezze a tárgyak sérülését, és a szemlét végző szakértőnek mutassa is be a sérült tárgyakat. Amennyiben a vásárlásról számlával rendelkezik, azt is mutassa be vagy csatolja a kárbejelentéshez.

Ha a tárgyak tulajdonosa nem azonos a sérült gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával, igényét önálló kárbejelentés során a biztosítónál rendszeresített kárbejelentőlapon vagy igénybejelentő levélben felsorolással jelentse be, és sérült állapotukban őrizze meg azokat.

A károsultat a kárigényét elbíráló biztosító társaság fogja értesíteni dologi károk szemléjéről, ahol a szemlét végző kárszakértőnek a sérült tárgyakat be kell mutatnia.

Amennyiben a károsult a sérült tárgyak vásárlásáról számlával rendelkezik, azt is mutassa be a szakértőnek vagy küldje meg kárbejelentésével együtt.

A balesettel összefüggésben elveszett/eltűnt tárgyak esetén a hiány észlelésével egyidejűleg, haladéktalanul rendőrségi bejelentést kell tenni.

Mi a kárrendezés folyamata személyi sérülés esetén, ha a kárt biztosítatlan jármű okozta?

Ha a károkozó biztosítatlan vagy ismeretlen gépjármű volt, személyi sérülésével összefüggő kárigényét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél jelentheti be írásban – postai úton (1381 Budapest 62., Pf. 1297.) vagy e-mailben ( kar@mabisz.hu).

Kárbejelentését követően kollégáink tájékoztatni fogják az igénye elbírálásához szükséges dokumentumok, igazolások köréről.

Ezek becsatolását követően az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén orvos szakértőnknek a sérülés súlyosságától, a gyógyulási folyamat alakulásától függő időpontban elvégzett orvosi dokumentáción vagy akár személyes vizsgálaton alapuló véleményének figyelembe vételével kezdődhet meg a kárrendezés. Hosszabb keresőképtelenség esetén a táppénzes illetve orvosi iratok folyamatos becsatolása esetén többször is sor kerülhet kártérítés elszámolására.

A kifizetéseket bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással teljesítjük, és az utalásról minden esetben elszámoló levelet küldünk.

A kárigény érvényesítésénél kérjük, az alábbiakra is legyen figyelemmel:

A balesettel kapcsolatban felmerülő költségeit, kiadásait írja össze, jogcím szerint részletezze, megjelölve az igényelt összegeket is. Ha bizonylattal, számlával rendelkezik, kérjük, őrizze meg és a kárigénnyel együtt nyújtsa be.

Az igény elbírálásánál nagyon fontos a baleseti sérüléssel összefüggő orvosi dokumentáció, ezért kérjük, valamennyi orvosi iratát, beleértve a kontroll vizsgálatok eredményét is, gyűjtse össze és csatolja kárigényéhez.

A kárigények megtérítésére csak az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén van lehetőség. Ezért a hatósági, rendőrségi, akár büntető eljárásban keletkezett iratok megismerésére, vitás esetben akár a műszaki szakértői vélemény beszerzésére is szükség van/lehet a kárigény elbírálásához.

Ha bármilyen, a kárigényét megalapozó sérülésével összefüggően, akár a büntető eljárás során, akár esetleg a maradandó egészségkárosodást okozó súlyos személyi sérülés esetén egyéb, például társadalombiztosítási jellegű igények (rokkantnyugdíj, baleseti járadék stb.) elbírálásához orvosszakértői vizsgálaton vesz részt, az ott készült szakvéleményt is csatolja kárigényéhez.

Milyen határidők kötik a biztosítót egy kár rendezése során?

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

Milyen károk rendezésére nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás?

A Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
a károkozó gépjárműben keletkezett;
a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Milyen jellegű káresemények esetén van a biztosítónak joga visszakövetelni az okozott kárt?

Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használóengedélye nélkül vezette;
a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta;
a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
az üzembentartótól illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a káresemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.