Cikk-Cakk Hírszőnyeg

Napjainkban mind több háztartásban találhatunk valamilyen klímaberendezést. A mai ember komfortigénye megnövekedett, valamint a modern épületek hőszigetelő- és tartó képessége is többnyire nem megfelelő, emiatt egy klíma vásárlása sokak számára megalapozott vásárlás lehet. Az alábbiakban a klímák működési elvéről, előnyeiről olvasható rövid tájékoztató írás.

A klíma működési elve

A klíma működése azon fizikai jelenséget használja ki, miszerint a párolgás hőt von el a környezetétől. Ez alapján már az ókorban is hűtöttek ivóvizet: egy zománcozatlan agyagedénybe vizet töltöttek, amiből valamennyi folyadék szüntelenül szivárgott. Ez elpárolgott az edény felületéről, így azt (valamint a benn maradt vizet) a párolgás lehűtötte. Ha a folyamatra rásegítettek légmozgással, pl. huzatos helyen tárolták az edényt, a hűtés hatásfoka még jobb volt. A mai klíma ugyanezt az elgondolást használja ki, azonban ebben az esetben körfolyamatot hozunk létre. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszni, egészen pontosan a létrejött párát lecsapatjuk, majd újra munkára bírjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartva.

A modern légkondícionáló berendezés négy alapvető részből áll:

1. Kompresszor - ez felel a ciklus fenntartásáért.
2. Elpárologtató - ebben párolog el a folyadék (beltéri modul)
3. Kondenzátor - ebben csapódik le a korábban párásított folyadék
4. Fojtás - ez felelős a magas nyomású kondenzátor és az alacsony nyomású elpárologtató különválasztásáért.

A klímában olyan folyadék (hűtőközeg) van betöltve, amelynek atmoszferikus nyomáson a forráspontja -30 C fok környékén van. De mivel túlnyomás van az eszközben, emiatt nem párolog el, de csak addig, ameddig be nem kapcsoljuk a kompresszort. Ezután az elpárologtatóban egyre kisebb lesz a nyomás, míg a kondenzátorban egyre magasabb . A fojtáson adott idő alatt csak kis mennyiségű gőz képes keresztüljutni, ezért elkezd feltorlódni, és a magasabb nyomáson folyékonnyá alakulni. Amikor elég folyadék keletkezett, az eléri a fojtást, majd azon áthaladva az alacsony nyomású egységben rögtön elforr (ez felelős a klíma hangjáért, ami természetes jelenség). Mint korábban említettük, ez hőelvonással jár, tehát a klímaberendezés hűteni kezdi a levegőt. Az így létrejött gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomásnak köszönhetően felmelegszik, és mikor lehűtjük, ismét cseppfolyósodik, és kezdődhet a folyamat elölről. A klímaberendezésekben a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezért a klíma mérete kisebb lehet és távolabbra is eljuttathatjuk a lehűtött levegőt, mintha kizárólag a levegő normális áramlására hagyatkoznánk.

Mi az a mobil klíma?

A mobil klíma hasonlít az osztott (split) klímára, csak a hő elvezetése a lakásból van máshogy megoldva. Az osztott klímánál vékony rézcsövekben szállítjuk ki a hőt a külső egység kondenzátorába a fent tárgyalt módon és ott közvetlenül leadjuk a kinti környezetnek a hőt. A mobil klímának nincs kültéren felszerelt egysége, az ilyen készüléknél a mobil klímában lévő kondenzátor a belső térből beszívott levegőnek adja le a meleget amit a ventilátor egy vékony csövön át kifúj a szabadba. Ez a megoldás kevésbé hatékony, ugyanis a kifújt levegő helyett kívülről áramol be új levegő. Mivel a kettőnek a hőmérsékletének a különbsége nem biztos, hogy sok, emiatt lassabban hűthetjük le a helyiséget. Mégis, ez a eszköz kiváló lehet műemlékeknél, ahol a homlokzatot nem lehet megbontani vagy megváltoztatni, vagy mindenütt másutt, ahol nem tudjuk hova kihelyezni a kültéri egységet.

Hőszivattyús és klímás fűtés

A ciklus irányának megfordításával a klímákat fűtésre is igénybe vehetjük. A külső, az emberi szervezet számára már hűvösnek számító levegőből vonnak el meleget, amit a készülék odabenn lead, így, azaz a kinti levegő további lehűtésével melegítve a helyiséget. A modern klímák kifejezetten hatékonyan képesek ezeket a folyamatokat irányítani, 1 kW/h villamosenergiából akár 5 kW/h hőenergiát képesek beszivattyúzni. Amely készülék 3,6 kW/h-ra képes, az már "A" energiaosztályúnak számít.

A hőszivattyúval működtetett fűtés is hasonló elv alapján működik, azonban ott nem közvetlen a levegőt, hanem valamilyen más közvetítő anyaggal fűtenek. Vizet, fagyállós vizet pumpálnak át a radiátorban, fal- vagy padlófűtésben, vagy hőcserélőben. Hideg időben a hőszivattyúval megvalósított fűtés már ma is versenyre kel a földgázas fűtéssel, ami versenyképesség a földgáz díjainak a növekedésével tovább fog javulni. Mivel a klíma és a hőszivattyú nem előállítja, hanem aA pontból B-be szivattyúzza a meleget, ezért jóval hatékonyabb a villamosenergiával történőfűtésnél is.

A Szeged Klíma honlapján további érdekességek olvashatóak a klímaberendezések témakörében a cég által forgalmazott berendezések részletes bemutatásával együtt. Széles választékban található meg pl. Samsung klíma a kínálatban más, ismert gyártókkal együtt. A cég Szegeden és a környékbeli településeken klímaszerelést és javítást is végez, a Szeged Klímánál vásárolt berendezések esetében mindezt külön díj felszámolása nélkül.